Becsalogatni, de hogyan?
Amint az emberfia macskatulajdonossá válik, a szállító doboz az első alkalmatosság, amit hamarosan fontosnak érez beszerezni. A gondosabbak egyenesen ezzel kezdik, és ebben szállítják a macsekot az új otthonába. Kimondható, hogy a macskák zöme nem rajong a bezártság állapotáért, hevesen és jobbára hangosan tiltakozik is ellene. De vajon miért? Egyrészt, mert a bezártság a macska szabad természete ellen való, másrészt, mert nem tudja, hogy mi végre is való őt a külvilág látványától elzárni.

Alapelv, hogy az a jó macskaszállító, amelyik elég nagy ahhoz, hogy a macska kényelmesen beleférjen, fel tudjon állni benne és kilásson belole. De az sem jó, ha túl tágas, mert akkor ide-oda vetodik benne az utazáskor. Legyen biztonságos anyagból, vagyis ne doljön össze, törjön el vagy essen szét. A macska viszonyulása a szállító dobozhoz több tényezőtől függ. Egyáltalán nem meglepő, hogy meghatározó ebben a dobozzal való első találkozás mikéntje.

Ha jó tenyésztőtől veszünk macskát, elképzelhető, hogy volt benne annyi elorelátás, hogy még a kölykök elvitele elott hozzászoktatta a cicusokat a szállítódobozhoz. Ez nem igényel sem túl sok időt, sem odafigyelést, hiszen elegendo a macskák által lakott térbe elhelyezni egy nyitott ajtajú dobozt, kíváncsiságuk ráveszi oket arra, hogy kifürkésszék a belsejét, s hozzászokjanak. Ha azonban a cicus először akkor kerül a belsejébe, amikor az új gazdi érte megy, majd röviddel ezt hosszas rázkódás, ismeretlen helyeken történő utazás követi, a szállítódobozt a macska ezekkel a kellemetlen élményekkel hozza összefüggésbe. Ez azonban még nem végzetes. Az új otthonban mód van a korrekcióra, csak annyit kell tenni, amit a józan ész diktál: elöl hagyni a szállítódobozt, a belsejébe puha takarót tenni, és hagyni, hogy kedvencünk a maga kedve szerint vegye birtokba. Ne számítsunk arra, hogy ez azonnal bekövetkezik, legyünk türelmesek és semmiképpen ne akarjuk kierőszakolni a dolgot. Ha látjuk, hogy szívesen üldögél benne, megkísérelhetjük rácsukni az ajtót. Kezdetben ennél többet ne is tegyünk és egy-két perc elteltével ismét nyissuk ki. Amikor már a zárt ajtó nem okoz számára semmi riadalmat, emeljük fel, és járjuk körbe vele a szobát, majd ismét nyissuk ki az ajtót. Ha ezt már jó néhányszor sikerrel megtettük, kivihetjük az autóhoz, az utcára a szállítódobozt macskástól. Ne töltsünk ott hosszú időt, és a lakásba visszatérve ismét engedjük szabadon. A tanítás e szakaszában két fontos dologra kell ügyelni: semmi zavaró ne történjen a tréning közben, a végén pedig mindig adjunk jutalomfalatot és sok dicsérő szót. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a macskák viselik el a legjobban a dobozban történő szállítást, amelyeket a fenti módszer szerint szoktattak ehhez hozzá.

Végül marad még egy kérdés. Ha több macskánk van, vigyük-e őket egy dobozban? Ez a doboz méretétől és főképp attól függ, hogy a macskák milyen viszonyban vannak egymással. A jó barátságban élő macskák társuk jelenlétébol vigaszt nyerhetnek, és ezért jobban viselik el a tortúrát. Ugyanakkor az is lehet, hogy még két, igazán jó viszonyban lévő macska is összevész a dobozban a legkisebb külső trauma hatására is. Macskája válogatja.