Vírus okozta megbetegedések

Légúti megbetegedések

A macska vírusos légúti megbetegedései igen fertőzőek és komoly betegségként kell kezelni őket. Gyorsan terjednek az egyik macskáról a másikra, s nincs mód megállítani a vírus térhódítását. Tenyészetekben, panziókban, macskamenhelyeken futótűzként terjed szét. A felső légúti betegségek legnagyobb részét két víruscsoport okozza, az egyik a herpes vírus, a másik a calici vírus. Légúti megbetegedést okozhat a chlamydia nevű baktérium szerű kórokozó is, bár jellemzőbb, hogy hatására kötőhártya-gyulladás alakul ki. A reovírusok családjába tartozó kórokozók is kiválthatnak macskanáthát, de ezek meglehetősen ritkák. A légúti megbetegedések akut formában jelentkeznek, majd a legtöbb macska krónikus vírushordozó marad.

A macskanátha akut fázisa
Meglehetősen nagy változékonysággal fejtik ki a kórokozók a hatásukat. Vannak macskák, amelyek enyhe tünetekkel megússzák a fertőzést, míg mások súlyosan megbetegszenek, esetleg el is pusztulnak. Függetlenül attól, hogy melyik vírus fertőzi meg a macskát, a tünetek nagyjából azonosak. A vírus az egyik macskáról a másikra a köpettel, orr- és szemváladékkal, a levegőbe jutó fertőzött cseppekkel kerül, de felszedheti a fertőzött etető- itató tálkáról, a fertőzött almostálból, vagy az emberi kézről is. A vírusok a szabad levegőn akár 10 napig is fertőzőképesek maradnak. A klinikai tünetek a fertőzést követő 2-17 napon belül jelentkeznek és körülbelül 10 napra rá teljesednek ki. Az első tünetek lázzal és tüsszögéssel jelentkeznek. Ezek megfázásra utaló tünetek, de macska esetében ezt minden esetben vírus okozza, mert a macskák megfázástól sohasem kapnak náthát, mint az emberek. Később megjelenik az orrfolyás, amely lehet vizenyős, híg, vagy gennyes. Ez utóbbi másodlagos bakteriális fertőzést jelez. Az orr eldugul, a macska nyitott szájjal lélegzik. Súlyos esetben erőteljes habos nyálzás is fellép, ennek oka, hogy a száj nyálkahártyája kifekélyesedik. A macska elveszti ízlelő érzékét, nem eszik és nem iszik. Szaruhártya-gyulladás és/vagy szaruhártya fekély is felléphet. A légutak eltömődése, a bakteriális tüdőgyulladás kialakulása, a kiszáradás, az éhezés, fogyás együttesen olyan súlyos helyzetet teremthetnek, hogy a macska végül elpusztul. Különösen a fiatal és az idős állatok vannak veszélyeztetve, s a halálozások többsége is ezekből a korcsoportokból kerül ki. A diagnózist a tünetek alapján könnyen felállítható, de a vírus azonosításához szerológiai vagy virológiai vizsgálat szükséges. Ez tenyészetekben bír jelentőséggel. Kezelés: a beteg macskát különítsük el, tartsuk meleg helyiségben. A helyiség levegője ne legyen túl száraz, forró kamillateát gőzölögtessünk. Miután a beteg macska első reakciója, hogy felhagy az evéssel, külön igyekezetünkre van szükség ahhoz, hogy leromlását megakadályozzuk. Híg, könnyen fellefetyelhető, erős illatú ételeket kínáljunk neki, (például bébiételbe turmixolt máj, hallal kevert híg bébiétel). Ha nem hajlandó enni, ételét tegyük fecskendőbe, és a fecskendő csövét a szájzugba dugva óvatosan, kis adagokban etessük meg vele. Állatorvosi patikában vegyünk szájon át beadható instant infúziós port (Waltham készítmény), és a megadott arányban felhígítva ebből naponta háromszor-négyszer adjunk be neki hasonló módon fecskendővel egy-egy alkalommal legalább 20-30 ml-t. A szemet, orrot naponta többször törüljük át vizes vattával. A tünetek súlyosságától függően szükség lehet állatorvosi beavatkozásra is. A vírusos légúti megbetegedések kezelésében az antibotikumoknak nagy szerepe van, noha nem a vírus ellen, hanem a másodlagosan támadó baktériumok ellen. A betegség korai szakaszában egy hosszantartó antibiotikum és antihisztamin injekció meglepően látványos javulást képes teremteni. Ha a garat és a légcső eltömődik, életmentő lehet, ha csövet juttatnak a légcsőbe, amelyen át a macska ismét akadálytalanul levegőhöz juthat. Ezt is csak állatorvos végezheti. A macska akkor jut túl a veszélyen, ha ismét enni és inni kezd. Ekkor már a gyógyulás útjára lép.

Krónikus vírushordozók
A fertőzött macskák nagy része vírushordozó marad. A herpes vírus a torok nyálkahártyájában él és szaporodik. Stressz (betegség, altatás, sebészeti beavatkozás, szoptatás, tüzelés, stb.) esetén a macska immunrendszere egy kicsit lefékez, ezt kihasználva a vírus felszaporodik és enyhe felső légúti panaszokat, tüsszögést, köhögést válthat ki. A calici vírust a vírushordozó macska folyamatosan üríti. Az ilyen macska komoly veszélyt jelent ott, ahol több macska él együtt, mert a macskanátha újra és újra felüti a fejét. A vírushordozók azonosítása gyakorlatilag megoldhatatlan, hiszen több hónapos tesztelés, különválasztás lenne szükséges hozzá. Ezt - mind az anyagi terhek, mind a kényelmetlenség miatt - általában nem vállalják a macskatartók. Itt kell elmondani azt is, hogy a macskapanziók, tenyészetek, macskamenhelyek legnagyobb problémája a macskanátha. Előbb, utóbb ezek a krónikus fertőzöttség állapotába kerülnek. A legjobb módszer a megelőzés, ennek módja a védőoltás. Ez ugyan nem fogja teljesen megszüntetni a vírusos légúti betegségeket, de legalább csökkenti a gyakoriságukat és a súlyosságukat. Az oltott macskák nem kapnak száz százalékos védettséget a vírusok valamennyi törzse ellen, azonban általános tapasztalat, hogy az oltott macska sokkal enyhébb tüneteket, mutat, ha mégis elkapja a fertőzést.

Fertőző gyomor-bélgyulladás (panelukopenia)
A védőoltások elterjedésének köszönhetően ez a halálos kór már csak ritkán szed áldozatot. A védőoltások hatékonyságához hozzájárult az is, hogy a vírusnak nincs számos törzse. Viszont rendkívül ellenálló, a szabad levegőn, a szőnyegen, a padló repedéseiben, akár egy évig is megőrzi fertőzőképességét. Fertőz a levegőbe jutva, az ürüléken át, a fertőzött edényeken, emberi kézen, ruhán, alvókán át. Macskára átviheti a vírussal fertőzött bolha csípése is. Lappangási ideje 2-10 nap. A korai tünetei láz, elesettség, étvágytalanság, hányás. A hányadék sárgás, habos. A macska vágyik inni, de ha iszik, a vizet azonnal kihányja. Gubbaszt az ivóedénye felett, láthatóan kínzó hasfájása van, ezért panaszosan nyávog. A betegség az esetek legnagyobb részében halálos. Legfeljebb felnőtt macskák menthetők meg, ha egészen korán felfedezik és kezelik a kórt.

FIP, fertőző hashártya-gyulladás
A halálos kimenetelű betegséget a corona csoportba tartozó vírus okozza. Lappangási ideje 2-6 hét. Gyorsan fertőz, mégis csak a macskák körülbelül 75%-a betegszik meg tőle. Neve ellenére a betegség nem korlátozódik a hasüregre. A vírus a hajszálereken át jut el a hasüregbe, a mellüregbe, a szemekbe, az agyba, a belső szervekbe és a nyirokmirigyekbe. A szövetekben és a test üregeiben azért gyülemlik fel a vizenyő, mert a vírus súlyosan károsítja a hajszálereket. Két formája van: száraz és nedves. Mindkét esetben bizonytalan tünetekkel jelentkezik. A nedves formánál a has felduzzad. Kezelése nem megoldott, gyógyíthatatlan. Védőoltással megelőzhető.

FeLV, macskaleukózis
Vidéki macskák között ritkább, városi macskák között a fertőzöttség 25-60% között változik. A fertőzés mértékét a zsúfoltság és a vírussal történő többszöri érintkezés fokozza. Tenyészetekben, panziókban, macskamenhelyeken gyorsan terjed. A megbetegedett macskák nagy százaléka meggyógyul. Azok között a macskák között, amelyek nem gyógyulnak meg, rákos elváltozások, elsősorban lymphosarcoma léphet fel. A diagnózis felállítása nem könnyű, mert a betegség számos bizonytalan és változó tünetet produkál. Kezelése nem megoldott. Védőoltással megelőzhető.

FIV, macska AIDS
A macska immunhiányos megbetegedése hasonló az emberi AIDS-hez és éppen olyan veszélyes is a macskára nézve. Azonban a macska vírusa nem támadja meg az embert. A FIV fertőzött macska bizonytalan tüneteket mutat, náthás, köhög, levert, stb. Ezért a diagnózis felállítása nem könnyű. Az első tünetek megjelenés után a macska még több évig élhet. A FIV pozitív macskát az egészséges macskától el kell különíteni. Gyógyítása nem megoldott. Védőoltás még nincs ellene.

Veszettség
Általában harapással terjed és majdnem minden melegvérű állatra veszélyes. Lappangási ideje 14-60 nap. A vírus a harapás helyén lép be a szervezetbe és az idegpályákon át jut el az agyba. Az állat viselkedése megváltozik. A korábban kedves macska vaddá válik. (A vadon élő állatok pedig szelíddé válnak.) Óvakodjunk a veszettséggyanús állat érintésétől. Nem gyógyítható. Védőoltással védekezhetünk ellene.

Álveszettség (Aujeszky-betegség)
A nevét arról kapta, hogy a tünetek hasonlítanak a veszettségben szenvedő állaton megjelenő tünetekkel. A vírus többek között a sertés gégéjében tenyészik. A macskák rendszerint fertőzőtt nyers sertéshústól kapják meg. Ezért sertéshúst csak főzve vagy sütve kaphat a macska. A betegség lefolyása igen gyors, pár óra alatt végez az állattal. Súlyos fájdalommal, viszketéssel jár. Kezelése nem megoldott, védőoltás nincs ellene.

***********

Herpesz és calici vírus: a légzőszervek kórokozói

Több vírus is felelős lehet a macskák légúti megbetegedéseiért. A felső légúti megbetegedések jelentős részében a herpesz és a calici vírus a főszereplő. A herpesz vírus a macskák vírusos orr-légcső-gyulladását (FVR) okozza, míg a calici víruscsoport a macskák calici vírusos megbetegedését (FCV) váltja ki. A macskatulajdonos szempontjából nem bír különös jelentőséggel sem az elnevezés, sem az, hogy melyik vírus okozza a megbetegedést, hiszen a fellépő tünetek igen hasonlóak. A kórokozók csak vírus-, illetve szerológiai vizsgálattal különíthetők el. A betegség súlyossága változó. Az enyhe tünetektől egészen a halált okozó állapotig terjed. A vírus terjedése köpettel, orr- és szemváladékkal történik. Az alomtálba, az etető- és itató edényekbe, de még a gazda kezére jutva is fertőz. A macska a gazdaszervezeten kívülre jutva akár tíz napig is elél. A tünetek - láz és tüsszögés - a fertőzés után 2-17 nappal jelennek meg. A köznyelv ezt megfázásnak is nevezi, noha a macskák ilyen értelemben nem fáznak meg. A kezdeti tüneteket hamarosan követi az orr- és szemfolyás, amely egyre sűrűsödik, nyálkás, majd gennyes lesz. Az orrjáratok eldugulása miatt a macska a száján át lélegzik. A szájban felmaródások jelenhetnek meg, ezért a macska felhagy az evéssel és az ivással is. Gyakori a nyálzás, s ez egészen ijesztő mennyiségű habos nyál megjelenését is kiválthatja. Ha a szemfertőzés erőteljes, szaruhártya-gyulladás és szaruhártya-fekély alakulhat ki. Ha nem kerül sor megfelelő kezelésre, ebből az érintett szem részleges vagy teljes megvakulása is kialakulhat. A fertőzés elsősorban a fiatal kölykökre és az idős, illetve a rossz fizikai állapotban lévő macskákra jelent különös veszélyt. E macskák körében gyakori a halálozás. A fertőzés akut fázisa után a gyógyult macska vírushordozó maradhat. A herpesz vírus a torok nyálkahártyasejtjeiben él és szaporodik. Stressz hatására (betegség, altatás, műtét, szoptatás, tüzelés, stb.) a macska immunrendszere gyengül, ilyenkor a vírus megjelenik a száj nedveiben és enyhe légzőszervi betegségre utaló tüneteket okoz. A calici vírust hordozó egyed folyamatosan üríti a vírust, noha maga mentes a tünetektől. Az ilyen macska tehát más macskákra állandó fertőzési veszélyt jelent. A betegség megelőzésének leghatékonyabb módja a védőoltás, amely ugyan nem képes teljes mértékben megelőzni a fertőzéseket, azonban jelentősen csökkenti az előfordulásukat és a betegség súlyosságát. A herpesz vírus az ötödik, hatodik héten vetélést okozhat anyamacskában, és sok esetben felelős az újszülött kismacskák váratlan haláláért is. A vírusfertőzéssel született kismacska nem szopik, gyenge és folyamatosan sír. Néha tüsszög, folyik a szeme, köhög és lázas. A nyelven és a szájpadláson felmaródások jelennek meg, és kötőhártya-gyulladás is felléphet. Joggal gyanakodhatunk a herpesz vírus jelenlétére, ha az újszülött kismacska kötőhártya-gyulladást kap még mielőtt a szemhéja kinyílna. A vírusok ellen gyógyszerrel nem védekezhetünk, mégis az antibiotikumoknak jelentős szerepet kell kapni a korai kezelésben, hogy a másodlagos bakteriális fertőzéseknek elejét lehessen venni. A beteg macskát meleg, kellően párás helyiségben kell tartani, elválasztva őt minden más macskától. A kiszáradást és a leromlást mindenképpen meg kell előzni, ha a macska nem hajlandó enni és inni, intravénás infúzióban kell részesíteni állatorvos segítségével. Étele híg és könnyen nyelhető legyen. Pipettával vagy fecskendővel juttassuk kis adagokban az ételt a szájzugába, ha magától nem hajlandó enni és inni. A szeméből és az orrából nedves vattával rendszeresen el kell távolítani a váladékot. A betegség kimenetele három-négy nap alatt eldől. Ha a macska magától elkezd inni és enni, túl is van a veszélyen.