Vírus okozta megbetegedések
Légúti megbetegedések
A macska vírusos légúti megbetegedései igen
fertőzőek és komoly betegségként kell kezelni
őket. Gyorsan terjednek az egyik macskáról
a másikra, s nincs mód megállítani a vírus
térhódítását. Tenyészetekben, panziókban,
macskamenhelyeken futótűzként terjed szét.
A felső légúti betegségek legnagyobb részét
két víruscsoport okozza, az egyik a herpes
vírus, a másik a calici vírus. Légúti megbetegedést
okozhat a chlamydia nevű baktérium szerű
kórokozó is, bár jellemzőbb, hogy hatására
kötőhártya-gyulladás alakul ki. A reovírusok
családjába tartozó kórokozók is kiválthatnak
macskanáthát, de ezek meglehetősen ritkák.
A légúti megbetegedések akut formában jelentkeznek,
majd a legtöbb macska krónikus vírushordozó
marad.
A macskanátha akut fázisa
Meglehetősen nagy változékonysággal fejtik
ki a kórokozók a hatásukat. Vannak macskák,
amelyek enyhe tünetekkel megússzák a fertőzést,
míg mások súlyosan megbetegszenek, esetleg
el is pusztulnak. Függetlenül attól, hogy
melyik vírus fertőzi meg a macskát, a tünetek
nagyjából azonosak. A vírus az egyik macskáról
a másikra a köpettel, orr- és szemváladékkal,
a levegőbe jutó fertőzött cseppekkel kerül,
de felszedheti a fertőzött etető- itató tálkáról,
a fertőzött almostálból, vagy az emberi kézről
is. A vírusok a szabad levegőn akár 10 napig
is fertőzőképesek maradnak. A klinikai tünetek
a fertőzést követő 2-17 napon belül jelentkeznek
és körülbelül 10 napra rá teljesednek ki.
Az első tünetek lázzal és tüsszögéssel jelentkeznek.
Ezek megfázásra utaló tünetek, de macska
esetében ezt minden esetben vírus okozza,
mert a macskák megfázástól sohasem kapnak
náthát, mint az emberek. Később megjelenik
az orrfolyás, amely lehet vizenyős, híg,
vagy gennyes. Ez utóbbi másodlagos bakteriális
fertőzést jelez. Az orr eldugul, a macska
nyitott szájjal lélegzik. Súlyos esetben
erőteljes habos nyálzás is fellép, ennek
oka, hogy a száj nyálkahártyája kifekélyesedik.
A macska elveszti ízlelő érzékét, nem eszik
és nem iszik. Szaruhártya-gyulladás és/vagy
szaruhártya fekély is felléphet. A légutak
eltömődése, a bakteriális tüdőgyulladás kialakulása,
a kiszáradás, az éhezés, fogyás együttesen
olyan súlyos helyzetet teremthetnek, hogy
a macska végül elpusztul. Különösen a fiatal
és az idős állatok vannak veszélyeztetve,
s a halálozások többsége is ezekből a korcsoportokból
kerül ki. A diagnózist a tünetek alapján
könnyen felállítható, de a vírus azonosításához
szerológiai vagy virológiai vizsgálat szükséges.
Ez tenyészetekben bír jelentőséggel. Kezelés:
a beteg macskát különítsük el, tartsuk meleg
helyiségben. A helyiség levegője ne legyen
túl száraz, forró kamillateát gőzölögtessünk.
Miután a beteg macska első reakciója, hogy
felhagy az evéssel, külön igyekezetünkre
van szükség ahhoz, hogy leromlását megakadályozzuk.
Híg, könnyen fellefetyelhető, erős illatú
ételeket kínáljunk neki, (például bébiételbe
turmixolt máj, hallal kevert híg bébiétel).
Ha nem hajlandó enni, ételét tegyük fecskendőbe,
és a fecskendő csövét a szájzugba dugva óvatosan,
kis adagokban etessük meg vele. Állatorvosi
patikában vegyünk szájon át beadható instant
infúziós port (Waltham készítmény), és a
megadott arányban felhígítva ebből naponta
háromszor-négyszer adjunk be neki hasonló
módon fecskendővel egy-egy alkalommal legalább
20-30 ml-t. A szemet, orrot naponta többször
törüljük át vizes vattával. A tünetek súlyosságától
függően szükség lehet állatorvosi beavatkozásra
is. A vírusos légúti megbetegedések kezelésében
az antibotikumoknak nagy szerepe van, noha
nem a vírus ellen, hanem a másodlagosan támadó
baktériumok ellen. A betegség korai szakaszában
egy hosszantartó antibiotikum és antihisztamin
injekció meglepően látványos javulást képes
teremteni. Ha a garat és a légcső eltömődik,
életmentő lehet, ha csövet juttatnak a légcsőbe,
amelyen át a macska ismét akadálytalanul
levegőhöz juthat. Ezt is csak állatorvos
végezheti. A macska akkor jut túl a veszélyen,
ha ismét enni és inni kezd. Ekkor már a gyógyulás
útjára lép.
Krónikus vírushordozók
A fertőzött macskák nagy része vírushordozó
marad. A herpes vírus a torok nyálkahártyájában
él és szaporodik. Stressz (betegség, altatás,
sebészeti beavatkozás, szoptatás, tüzelés,
stb.) esetén a macska immunrendszere egy
kicsit lefékez, ezt kihasználva a vírus felszaporodik
és enyhe felső légúti panaszokat, tüsszögést,
köhögést válthat ki. A calici vírust a vírushordozó
macska folyamatosan üríti. Az ilyen macska
komoly veszélyt jelent ott, ahol több macska
él együtt, mert a macskanátha újra és újra
felüti a fejét. A vírushordozók azonosítása
gyakorlatilag megoldhatatlan, hiszen több
hónapos tesztelés, különválasztás lenne szükséges
hozzá. Ezt - mind az anyagi terhek, mind
a kényelmetlenség miatt - általában nem vállalják
a macskatartók. Itt kell elmondani azt is,
hogy a macskapanziók, tenyészetek, macskamenhelyek
legnagyobb problémája a macskanátha. Előbb,
utóbb ezek a krónikus fertőzöttség állapotába
kerülnek. A legjobb módszer a megelőzés,
ennek módja a védőoltás. Ez ugyan nem fogja
teljesen megszüntetni a vírusos légúti betegségeket,
de legalább csökkenti a gyakoriságukat és
a súlyosságukat. Az oltott macskák nem kapnak
száz százalékos védettséget a vírusok valamennyi
törzse ellen, azonban általános tapasztalat,
hogy az oltott macska sokkal enyhébb tüneteket,
mutat, ha mégis elkapja a fertőzést.
Fertőző gyomor-bélgyulladás (panelukopenia)
A védőoltások elterjedésének köszönhetően
ez a halálos kór már csak ritkán szed áldozatot.
A védőoltások hatékonyságához hozzájárult
az is, hogy a vírusnak nincs számos törzse.
Viszont rendkívül ellenálló, a szabad levegőn,
a szőnyegen, a padló repedéseiben, akár egy
évig is megőrzi fertőzőképességét. Fertőz
a levegőbe jutva, az ürüléken át, a fertőzött
edényeken, emberi kézen, ruhán, alvókán át.
Macskára átviheti a vírussal fertőzött bolha
csípése is. Lappangási ideje 2-10 nap. A
korai tünetei láz, elesettség, étvágytalanság,
hányás. A hányadék sárgás, habos. A macska
vágyik inni, de ha iszik, a vizet azonnal
kihányja. Gubbaszt az ivóedénye felett, láthatóan
kínzó hasfájása van, ezért panaszosan nyávog.
A betegség az esetek legnagyobb részében
halálos. Legfeljebb felnőtt macskák menthetők
meg, ha egészen korán felfedezik és kezelik
a kórt.
FIP, fertőző hashártya-gyulladás
A halálos kimenetelű betegséget a corona
csoportba tartozó vírus okozza. Lappangási
ideje 2-6 hét. Gyorsan fertőz, mégis csak
a macskák körülbelül 75%-a betegszik meg
tőle. Neve ellenére a betegség nem korlátozódik
a hasüregre. A vírus a hajszálereken át jut
el a hasüregbe, a mellüregbe, a szemekbe,
az agyba, a belső szervekbe és a nyirokmirigyekbe.
A szövetekben és a test üregeiben azért gyülemlik
fel a vizenyő, mert a vírus súlyosan károsítja
a hajszálereket. Két formája van: száraz
és nedves. Mindkét esetben bizonytalan tünetekkel
jelentkezik. A nedves formánál a has felduzzad.
Kezelése nem megoldott, gyógyíthatatlan.
Védőoltással megelőzhető.
FeLV, macskaleukózis
Vidéki macskák között ritkább, városi macskák
között a fertőzöttség 25-60% között változik.
A fertőzés mértékét a zsúfoltság és a vírussal
történő többszöri érintkezés fokozza. Tenyészetekben,
panziókban, macskamenhelyeken gyorsan terjed.
A megbetegedett macskák nagy százaléka meggyógyul.
Azok között a macskák között, amelyek nem
gyógyulnak meg, rákos elváltozások, elsősorban
lymphosarcoma léphet fel. A diagnózis felállítása
nem könnyű, mert a betegség számos bizonytalan
és változó tünetet produkál. Kezelése nem
megoldott. Védőoltással megelőzhető.
FIV, macska AIDS
A macska immunhiányos megbetegedése hasonló
az emberi AIDS-hez és éppen olyan veszélyes
is a macskára nézve. Azonban a macska vírusa
nem támadja meg az embert. A FIV fertőzött
macska bizonytalan tüneteket mutat, náthás,
köhög, levert, stb. Ezért a diagnózis felállítása
nem könnyű. Az első tünetek megjelenés után
a macska még több évig élhet. A FIV pozitív
macskát az egészséges macskától el kell különíteni.
Gyógyítása nem megoldott. Védőoltás még nincs
ellene.
Veszettség
Általában harapással terjed és majdnem minden
melegvérű állatra veszélyes. Lappangási ideje
14-60 nap. A vírus a harapás helyén lép be
a szervezetbe és az idegpályákon át jut el
az agyba. Az állat viselkedése megváltozik.
A korábban kedves macska vaddá válik. (A
vadon élő állatok pedig szelíddé válnak.)
Óvakodjunk a veszettséggyanús állat érintésétől.
Nem gyógyítható. Védőoltással védekezhetünk
ellene.
Álveszettség (Aujeszky-betegség)
A nevét arról kapta, hogy a tünetek hasonlítanak
a veszettségben szenvedő állaton megjelenő
tünetekkel. A vírus többek között a sertés
gégéjében tenyészik. A macskák rendszerint
fertőzőtt nyers sertéshústól kapják meg.
Ezért sertéshúst csak főzve vagy sütve kaphat
a macska. A betegség lefolyása igen gyors,
pár óra alatt végez az állattal. Súlyos fájdalommal,
viszketéssel jár. Kezelése nem megoldott,
védőoltás nincs ellene.
***********
Herpesz és calici vírus: a légzőszervek kórokozói
Több vírus is felelős lehet a macskák légúti
megbetegedéseiért. A felső légúti megbetegedések
jelentős részében a herpesz és a calici vírus
a főszereplő. A herpesz vírus a macskák vírusos
orr-légcső-gyulladását (FVR) okozza, míg
a calici víruscsoport a macskák calici vírusos
megbetegedését (FCV) váltja ki. A macskatulajdonos
szempontjából nem bír különös jelentőséggel
sem az elnevezés, sem az, hogy melyik vírus
okozza a megbetegedést, hiszen a fellépő
tünetek igen hasonlóak. A kórokozók csak
vírus-, illetve szerológiai vizsgálattal
különíthetők el. A betegség súlyossága változó.
Az enyhe tünetektől egészen a halált okozó
állapotig terjed. A vírus terjedése köpettel,
orr- és szemváladékkal történik. Az alomtálba,
az etető- és itató edényekbe, de még a gazda
kezére jutva is fertőz. A macska a gazdaszervezeten
kívülre jutva akár tíz napig is elél. A tünetek
- láz és tüsszögés - a fertőzés után 2-17
nappal jelennek meg. A köznyelv ezt megfázásnak
is nevezi, noha a macskák ilyen értelemben
nem fáznak meg. A kezdeti tüneteket hamarosan
követi az orr- és szemfolyás, amely egyre
sűrűsödik, nyálkás, majd gennyes lesz. Az
orrjáratok eldugulása miatt a macska a száján
át lélegzik. A szájban felmaródások jelenhetnek
meg, ezért a macska felhagy az evéssel és
az ivással is. Gyakori a nyálzás, s ez egészen
ijesztő mennyiségű habos nyál megjelenését
is kiválthatja. Ha a szemfertőzés erőteljes,
szaruhártya-gyulladás és szaruhártya-fekély
alakulhat ki. Ha nem kerül sor megfelelő
kezelésre, ebből az érintett szem részleges
vagy teljes megvakulása is kialakulhat. A
fertőzés elsősorban a fiatal kölykökre és
az idős, illetve a rossz fizikai állapotban
lévő macskákra jelent különös veszélyt. E
macskák körében gyakori a halálozás. A fertőzés
akut fázisa után a gyógyult macska vírushordozó
maradhat. A herpesz vírus a torok nyálkahártyasejtjeiben
él és szaporodik. Stressz hatására (betegség,
altatás, műtét, szoptatás, tüzelés, stb.)
a macska immunrendszere gyengül, ilyenkor
a vírus megjelenik a száj nedveiben és enyhe
légzőszervi betegségre utaló tüneteket okoz.
A calici vírust hordozó egyed folyamatosan
üríti a vírust, noha maga mentes a tünetektől.
Az ilyen macska tehát más macskákra állandó
fertőzési veszélyt jelent. A betegség megelőzésének
leghatékonyabb módja a védőoltás, amely ugyan
nem képes teljes mértékben megelőzni a fertőzéseket,
azonban jelentősen csökkenti az előfordulásukat
és a betegség súlyosságát. A herpesz vírus
az ötödik, hatodik héten vetélést okozhat
anyamacskában, és sok esetben felelős az
újszülött kismacskák váratlan haláláért is.
A vírusfertőzéssel született kismacska nem
szopik, gyenge és folyamatosan sír. Néha
tüsszög, folyik a szeme, köhög és lázas.
A nyelven és a szájpadláson felmaródások
jelennek meg, és kötőhártya-gyulladás is
felléphet. Joggal gyanakodhatunk a herpesz
vírus jelenlétére, ha az újszülött kismacska
kötőhártya-gyulladást kap még mielőtt a szemhéja
kinyílna. A vírusok ellen gyógyszerrel nem
védekezhetünk, mégis az antibiotikumoknak
jelentős szerepet kell kapni a korai kezelésben,
hogy a másodlagos bakteriális fertőzéseknek
elejét lehessen venni. A beteg macskát meleg,
kellően párás helyiségben kell tartani, elválasztva
őt minden más macskától. A kiszáradást és
a leromlást mindenképpen meg kell előzni,
ha a macska nem hajlandó enni és inni, intravénás
infúzióban kell részesíteni állatorvos segítségével.
Étele híg és könnyen nyelhető legyen. Pipettával
vagy fecskendővel juttassuk kis adagokban
az ételt a szájzugába, ha magától nem hajlandó
enni és inni. A szeméből és az orrából nedves
vattával rendszeresen el kell távolítani
a váladékot. A betegség kimenetele három-négy
nap alatt eldől. Ha a macska magától elkezd
inni és enni, túl is van a veszélyen.