Teszttel kiszűrhető megbetegedések
A hirdetések böngészése közben szoktak az új gazdák találkozni számukra ismeretlen és főképp érthetetlen rövidítésekkel. Ezek igen súlyos megbetegedések neveit takarják, olyanokét, amelyek jelenléte teszt alapján megállapítható. Ha tehát egy macska FIV, FeLV, FIP és PDK negatív, ez azt jelenti, hogy mentes három vírusos és egy öröklött betegségtől, amelyek valamennyien halált okoznak.

FIV - macskák immunhiányos megbetegedése
A betegséget az Egyesült Államokban egy macskamenhelyen fedezték fel, amikor azt tapasztalták, hogy a macskák hasonló tüneteket mutattak, mint az AIDS-ben szenvedő emberek. Azóta bebizonyították, hogy a FIV (Feline Immunodeficiency Virus) és a HIV (Humane Immunodeficiency Virus) hasonlítanak egymásra, de nem azonosak. A FIV csak a macskát, a HIV csak az embert fertőzi meg, így a FIV pozitív macskák nem jelentenek semmiféle veszélyt az emberre. Jelenleg Nagy-Britannia macskáinak 7%-a fertőzött ezzel a kórokozóval. (Sajnos hazai statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre). A FIV fertőzés végleges és gyakran végződik az állat halálával. Éppen úgy, mint az AIDS fertőzöttek, a FIV-vel fertőzött macskák akár évekig tünetmentesek maradhatnak. E tünetmentes időszakban azonban a macska immunrendszere fokozatosan gyengül, míg végül kialakul a FAIDS, vagyis a macska AIDS. Ennek az az oka, hogy a vírus az immunrendszer sejtjeit, a fehérvérsejteket károsítja vagy pusztítja el. Ennek következményeképpen a macska szervezete egyre kevésbé képes ellenállni más vírusok vagy baktériumok okozta fertőzéseknek. Nagy-Britanniában középkorú és idősebb, nem kasztrált hímek és vadon élő házimacskák körében gyakori, mert a fertőzés macskák között elsősorban harapással terjed. A fertőzött macska nyálában igen sok vírus található, így már egyetlen harapás is elegendő. A vírus fertőzhet még közösen használt evőedény használatakor, vagy amikor a macskák egymást mosdatják, illetve a kölykök megfertőződhetnek az anyatejen és/vagy a méhen keresztül is. A korai tünetek elmosódóak, rövid életűek, ezért gyakran észrevétlenek maradnak. Egy kis láz, egy kis étvágyvesztés, a nyirokcsomók megduzzadnak, de mindez hamarosan eltűnik. Később, a betegség kialakulásakor a macska egészsége folyamatosan romlik. Lázas, elesett, nem eszik, fogy. Gyakori az ínygyulladás, az orrnyálkahártya gyulladása (orrfolyás, tüsszögés), kötőhártya-gyulladás, bőrfertőzések, vérszegénység és hasmenés. Felléphet vesebetegség, belső szemgyulladás, továbbá idegrendszeri megbetegedés is, amely viselkedészavarokat, rohamokat okoz. A fertőzött nőstények elvetélnek. A betegség nem gyógyítható, legfeljebb a másodlagos bakteriális fertőzések súlyossága enyhíthető antibiotikumokkal. Jelenleg nem áll rendelkezésre vakcina a fertőzés megelőzésére. A FIV pozitív macskát külön kell választani, nem szabad a kijárását megengedni, és mind nőstény, mind hím állat esetében minél előbb el kell végeztetni az ivartalanítást. A FIV pozitív anyától született kölyköket kézből kell felnevelni, nehogy az anyatejen keresztül megfertőződjenek. Az így felnevelt kölyköket 6 hónapos korban tesztelni kell. A teszt általában arról ad felvilágosítást, hogy a szervezetben van-e ellenanyag a vírus ellen. Ezért nem ad száz százalékos eredményt. Ennek több oka lehet. Néhány macska olyan ellenanyagot termel, amelyet a teszt nem mutat ki. A fertőzés korai szakaszában (a fertőzés után két hónapon belül) még nem termelődik FIV ellenanyag, ezért a negatív tesztet 8-12 hét múlva minden esetben meg kell ismételni. FIV pozitív anyától született kölyök vérében anyai eredetű ellenanyag található a születés után körülbelül még 4 hónapig, de további két hónap szükséges ahhoz, hogy a kölyök szervezete megkezdje az ellenanyag termelést. Ezért a FIV pozitív anyától született kölyköket 6 hónapos koruk előtt nincs értelme tesztelni.

FeLV - macskaleukózis
Meglehetősen gyakori, az esetek többségében halállal járó megbetegedés. A véglegesen megfertőződött macskák tünetei között a súlyos vérszegénység és a tumor áll. A fertőzött macskák 80-90%-a három és fél éven belül elpusztul. A vírus ebben az esetben is az immunrendszer sejtjeit, a fehérvérsejteket károsítja vagy pusztítja el. A FeLV (Feline Leukaemia Virus) ugyanabba a víruscsaládba tartozik, mint a FIV. A vírus eléggé sérülékeny, nem marad fenn sokáig a környezetben, ezért a fertőzéshez hosszan tartó és közeli kapcsolatra van szükség. Jellemzően ezért olyan helyeken üti fel a fejét, ahol több macska él együtt (macskatenyészetek, macskamenhelyek). Ilyen helyeken a macskák akár 30%-a is fertőződhet. Nagy-Britanniában a macskák 1-2%-a fertőzött. A fertőzésre a hat hónapnál fiatalabb állatok különösen fogékonyak. A vírus ebben az esetben is elsősorban a nyálon át fertőz. De fertőzhet a vizelet és az ürülék, A FeLV-vel fertőzött anya kölykei méhen, illetve az anyatejen keresztül fertőződhetnek, bár igen ritka, hogy egy fertőzött anya életképes utódokat hozzon a világra, mert azok általában a méhen belül elhalnak. A FeLV-vel fertőzött macskák nem mindegyike válik véglegesen fertőzötté, vagy azért, mert nem kap túl erőteljes fertőzést, vagy azért, mert immunrendszerének sikerül megbirkóznia a kórokozóval. A vírus az orron vagy a szájon át jut a macska szervezetébe, majd a véráramba jutva szétterjed a szervezetben. Ha a macska képes megszabadulni tőle, erre a fertőzés kezdeti időszakában, az első 4-12 héten belül kerül sor. Ezután a vírus megfertőzi a csontvelőt is, s ez azt jelenti, hogy az állat véglegesen és örökre fertőzött marad. A betegség tünetei rendkívül sokfélék: láz, elesettség, étvágytalanság, fogyás. A macska többféle betegségtől is szenvedhet egyszerre. Vérszegénység lép fel a fertőzött macskák körülbelül egy negyedében. Más esetekben a macska saját immunrendszere pusztítja el a vörösvértesteket. Daganatos megbetegedés a macskák 15%-ában lép fel. Ezek közül is a nyirokcsomó daganat (lymphoma) a leggyakoribb. Nincs ellene gyógyszeres védekezés. Többféle vakcina is rendelkezésre áll, ezek célja annak megakadályozása, hogy a macskát a vírus véglegesen megfertőzze. De minthogy egyetlen vakcina sem nyújt száz százalékos védelmet, az oltott macskát sem szabad fertőzött macskák közé helyezni. A FeLV mentesség igazolására nem elegendő felmutatni az oltási bizonyítványt, azt ugyanis csak a negatív teszteredmény erősítheti meg. A FeLV vértesztek eredményét nem befolyásolja az, hogy a macskát korábban vakcinázták.

FIP - macskák fertőző hashártyagyulladása
A fertőző hashártyagyulladást (Feline Infectious Peritonitis) macskákban egy corona vírus okozza, a betegség nem gyógyítható és majdnem minden esetben halálos. Szerencsére nem túl gyakori. A macskák 30-50%-a megfertőződik a vírussal, amely a macska ürülékében is megtalálható. A kórokozó orron vagy szájon át jut a macska szervezetébe. A vírusnak számos törzse létezik, ezek legtöbbje nem okoz komoly betegséget. Így a fertőzés rejtve is marad az esetek legnagyobb többségében. Legfeljebb egy kis hasmenés jelentkezik, amely hamarosan magától gyógyul. Azonban a corona vírusok számos mutáción (szerkezetváltozáson) esnek át és így előállhat egy olyan törzs, amely képes komoly betegséget (FIP) kiváltani. Ha a macska ilyen törzzsel fertőződik, attól függ, hogy megbetegszik-e vagy sem, hogy mennyire képes az immunrendszere szembeszállni a vírussal. Vannak macskák, amelyek immunrendszere képes megakadályozni a vírus terjedését a szervezetben, míg más macskák esetében a vírus elszaporodik és a szervezet pusztulását okozza. Ha ez bekövetkezik, súlyos gyulladások lépnek fel a test különböző részeiben. A klinikai tünetek attól függnek, hogy melyek e gyulladás főbb megjelenési pontjai. A korai fázisban azonban igen bizonytalan tünetek jelentkeznek: étvágytalanság, kismértékű láz, fogyás, hasmenés. Napokkal, hetekkel vagy hónapokkal később egyértelmű tünetek jelentkeznek. A betegségnek két formája ismert, a „nedves" és a száraz hashártyagyulladás. A nedves forma esetében a hasüregben és a mellkasüregben folyadék gyűlik fel, miután gyulladt állapotba kerülnek a vérerek. A macska hasa felduzzad, nehezen lélegzik. A száraz forma esetében a gyulladás más területeken, a májban, a vesékben, a szemekben, az agyban vagy a belekben következik be. A tünetek attól függnek, mely szervet érinti a gyulladás. A betegségre az 1-2 éves, illetve az idősebb macskák fogékonyak. Jellemzően olyan helyeken fordul elő, ahol több macska él együtt. A vírus az ürülékkel távozik a szervezetből, a több macskát tartók számára a megelőzésben rendkívül nagy szerepe van annak, hogy a macska ürülékeket 24 órán belül eltávolítsák az almostálakból. A corona vírus fertőzés szerológiai vizsgálattal kimutatható, de sajnos ez nem ad pontos eligazítást arról, hogy a múltban lejátszódó vagy a jelenben éppen lezajló fertőzésről van-e szó és arról sem, hogy melyik törzs van jelen a macska szervezetében. Ezért, bár sok macska vérében mutatható ki ellenanyag a vírussal szemben, mégis csak igen kevesen betegszenek meg közülük. Vannak olyan tesztek is, amelyek képesek kimutatni a vírus jelenlétét a vérmintában, de sajnos ezek sem eléggé finomak ahhoz, hogy megállapítsák valóban a halált okozó törzs van-e jelen. A betegség ellen létezik vakcina, de ennek hatékonysága erőteljesen megkérdőjelezhető, éppen azért, mert a vírusnak rendkívül sok törzse létezik és soha nem lehet tudni, hogy melyik alakul át halált okozóvá.

PKD - policisztás vesebetegség
A policisztás vesebetegséget (Polycystic Kidney Disease) egy domináns gén okozza. Hatására a vesékben ciszták alakulnak ki és ezek már a születéskor is jelen vannak. Kezdetben még igen aprók, de később egyre nagyobbakká válnak, végül szétrepesztik a vese szövetét. A vesék így nem tudják feladatukat ellátni, és kialakul a visszafordíthatatlan veseelégtelenség. A folyamat meglehetősen lassú, a vesebaj általában 7-8 éves macskákban alakul ki. A PKD azért is veszélyes, mert lassú terjedése éppen azért következett be, mert csak az élet későbbi szakaszában lép fel, addigra az érintett macskának számos utódja születhet és örökölheti a gént. A betegség nem gyógyítható, azonban ma már időben felfedezhető. Amikor a macska eléri a 10 hónapos kort, elvégeztethető rajta az ultrahangos vizsgálat. Ezt a macska életében egyetlen egyszer kell elvégeztetni. Az eddigi tapasztalatok szerint egyes fajtáknál nagyobb a PKD előfordulás, mint másoknál. Egy angliai felmérés szerint ott a legveszélyeztetettebb fajták közé tartozik a perzsa, az egzotikus rövid szőrű, a veszélyeztetett fajták között található a brit rövid szőrű, a Cornish Rex, a Devon Rex a Rongybaba (ragdoll), a hócipős macska (snowshoe). Kevéssé veszélyeztetett az angóra (jávai, mandarin), a Maine Coon, a norvég erdei macska, a keleti és sziámi macska, a tonkinéz, a török (Van) macska. A legkevésbé veszélyeztetett az abesszin, a balinéz, a bengáli, az egyiptomi mau, a korat, az ocicat, az orosz macska, a szingapúra és a szomáli.