A macska idegrendszeri megbetegedései
A macska központi idegrendszere, éppen úgy, mint az emberé, a nagyagyból, kisagyból, közép-agyból (benne az agytörzzsel) és a gerincvelőből áll. A gerincvelőből kiágazó idegszálak által vezetett információ készteti mozgásra az izmokat, és ezek szállítják a bőrről, valamint a mélyebben fekvő szervekből érkező jelzéseket az agyba.
A nagyagy két féltekéből áll, itt zajlik a tanulás, az emlékezés, az okfejtés és a döntés folyamata. A nagyagy megbetegedése esetén megváltozik a személyiség és a tanult viselkedés. Macska esetében ez azt jelenheti, hogy a korábban kedves macska izgágává, agresszívvé válik, fel, s alá járkál, köröz, esetleg részlegesen megvakul. Szélütés is általában ekkor lép fel.
A kisagy meglehetősen nagy és jól fejlett macskában. Ez is két féltekére oszlik. Elsődleges feladata, hogy egységbe rendezze az agy mozgásirányító tevékenységét. A kisagy sérülése vagy megbetegedése ezért összerendezetlen mozgásban, rángatózó járásban, felbucskázásban, elesésben, a görcsökre való hajlamban mutatkozik meg. A közép-agy irányítja a légzést, a szívverést, a vérnyomást és más életfontosságú folyamatokat. Az agyalaphoz - szorosan kapcsolódva a közép-agyhoz és az agytörzshöz - található a hypothalamus és az agyalapi mirigy. Ezek a testhőmérséklet és a hormonháztartás irányításában játszanak fontos szerepet. Itt találhatók a primitív ösztönök - mint az éhség, düh és szomjúság - központjai is. Ha az agy e területét éri sérülés, az igen súlyos következményekkel jár. Az eszméletvesztést általában kómás állapot követi. A közép-agyból 12 koponyaideg-pár vonul le a nyakba és a nyaki területekre a koponyán lévő lyukakon keresztül. Ezek között találhatók többek között a látóidegek, a hallóidegek és a szaglóidegek.
A gerincvelő sérülésekor a sérülés helyén erőteljes fájdalom lép fel és zsibbadás, súlyosabb esetben bénulás következik be a sérülés pontjánál, illetve az az alatti területeken a test mindkét oldalán. (Agysérülés esetén a bénulás általában egyoldali.)
Az idegrendszeri megbetegedések diagnosztizálásakor a kiváltó események pontos ismerete igen fontos az állatorvos számára. A következő típusú kérdéseket kell ilyenkor megválaszolni: ha a macskát baleset érte, érte-e ütés a fejét, evett-e mérgezett ételt, kap-e valamilyen gyógyszert, mikor jelentkeztek először a tünetek, rosszabbodott-e azóta, ha igen, hogyan, fokozatosan vagy gyorsan, a környezetében lévő más macskákon látható-e hasonló tünet?

Az agy megbetegedései

Agysérülés
Kisebb ütéskor agyzúzódás, erőteljesebb ütéskor agyrázkódás lép fel (az autóbalesetet elszenvedő macskák 40%-a fejsérülést kap). Agyzúzódáskor a macska kába, tántorog, zavarodott, agyrázkódáskor hosszabb, rövidebb időre elájul, s amikor magához tér, az agyzúzódásnál leírtak szerint viselkedik.

Vérrög az agyban, illetve agyduzzanat
Ezek a legsúlyosabb agysérülések. Az agyat a koponya kemény csontja öleli körbe, ha vérrög keletkezik vagy az agyvelő megduzzad, megnő az agytörzsre nehezedő nyomás, ezt agyödémának hívják. Ilyenkor az agyalap kitüremkedik a koponyaalapnál lévő lyukon és a létfontosságú folyamatokban zavar keletkezik. Agyödéma léphet fel akkor is, ha az agyba nem jut elegendő oxigén. Ha az agy öt percen át oxigén nélkül marad, végzetes agyduzzadás lép fel. Fulladás, vízbefúlás, szívbénulás, vérszegénység, agyfertőzés, hőguta, szív- és légzéselégtelenség esetében következhet be.

Az agy gyulladásos megbetegedése
Agyvelőgyulladás fertőzéskor, illetve az agyduzzanat másodlagos tüneteként léphet fel. Lázzal, a viselkedés megváltozásával, a mozgás koordinálatlanságával, bizonytalan járással, görcsökkel és kómával járhat. Az agyvelőgyulladás nem gyakori. A fertőző hashártyagyulladás, a leukózis, a veszettség és az Aujeszky kór (álveszettség) vírusa, illetve a vérárammal, továbbá az orrüregeken, a szemen át az agyba jutó baktériumok is okozhatnak agyvelőgyulladást.

Szélütés
Macskában is előfordul, gyakrabban, mint gondolnánk. Kiváltó oka az, hogy az agy egy bizonyos területének megszűnik a vérellátása. Általában hirtelen tünetekkel jelentkezik: az arc, illetve a végtagok izmainak görcse, bénulás, mozgáskoordináció elvesztése, vakság. A legtöbb esetben csak a test egyik oldalát érinti. További tünetek lépnek fel néhány napon belül. Ezek: a viselkedés megváltozása (agresszió), fel, s alá járás, körözés, görcsös rohamok.

Agydaganat
Macskában ritka.

Kölyökkori kisagyi ataxia
Kongenitális eredetű baj, okozója a macska fertőző gyomor-bélgyulladás (panleukopenia) vírusa, amely embrionális korban visszaveti a kisagy fejlődését. Az ilyen bántalommal született kismacskák tünetei a reszketés, bukdácsolás, furcsa, tántorgó járás, fejrázás, ami az evést és az ivást nagymértékben nehezíti. Tíz-tizenkét hetes kor után enyhül, de nyomokban felnőtt korban is fennmaradhat.

Rohamok
A roham hirtelen és bizarr mozgássorral jelentkezik. Rágcsálás, rágás, heves, habos nyálzás,
összeesés, a lábak rángása,
a vizelet és a széklet elengedése a jellemző tünetek. A rövid ideig tartó eszméletvesztés után a macska fokozatosan tér magához. Kiváltó
okai között szerepelhetnek a
fentebb ismertetett megbetegedések, valamint a különféle mérgek.
Az epilepszia, amely macskában sokkal ritkább, mint kutyában, macskában általában fejsérülés következményeképpen, illetve akut mérgezéskor lép fel.

A gerincvelô sérülése
Általában autóbaleset vagy esés során következik be. Ha a keresztcsonti, illetve a farokcsonti csigolyák széthúzódnak és közben sérülés éri a gerincvelőt is, a macska farka ernyedten lóg és mozgásra képtelenné válik. Egyidejűleg a macska nem képes tartani sem a vizeletét, sem az ürülékét. Ha a macska hátát erős ütés éri és ennek következtében a gerincvelő zúzódást szenved, a macska több napon át is béna maradhat, ahogy azonban a sérült rész gyógyul, az állapota folyamatosan javul. Azonban, ha a gerincvelő elszakad, a bénulás végleges és gyógyíthatatlan. A csigolyasérv és a csigolyagyulladás idős macskákban gyakori. Spina bifida a neve annak a fejlődési rendellenességnek, amely a hátgerinc alsó csontozatának összezáródását okozza. A Man szigeti macska jellegzetessége. A spina bifida a hátsó lábak gyengeségében, a furcsa, nyúléra emlékeztető járásmódban, inkontinenciában (a vizelet és az ürülék elengedése) mutatkozik meg.

Idegsérülés
Ha egy idegszál megsérül, elveszíti az érzékelésben és az izmok mozgatásában játszott szerepét. Az idegsérülés lehet húzódás (magától meggyógyul), szakadás (gyógyíthatatlan) és zúzódás (állatorvosi beavatkozással meggyógyítható).